Az "Új" média

A legfontosabb strukturális változás a telekommunikáció, az adatkommunikáció és a tömegkommunikáció egyetlen médiumban való integrációja. Ezért az alábbi tanulmányban a televíziót mint audiovizuális tartalmat és a hozzátartozó webes, mobil, Social Media és egyéb platformokat egy médiumként illetve tartalomszolgáltatóként értelmezzük. Nem tehetünk különbséget platformok között, sőt egyenrangú partnerként, azonos fontosságú szolgáltatásként kell kezelnünk őket. Például egy televíziós (audiovizuális) tartalom szolgáltató online portál rendszere, nem kiegészítője annak, hanem nélkülözhetetlen párja, a tartalom közlésének egy másik, új csatornája. Még ha a olline-tér, internet vagy televízió szavakat is használjuk az alábbiakban, mindig ezek együttesére értendő.

Az Új média:
Az elektronikus média kommunikáció átalakulása tagadhatatlanul elkezdődött. Ez a "revolúció" egyes részleteiben teljes paradigma váltást, innovatív gondolkodást kíván. Másképp kell gondolkodnunk tartalomról, kibocsájtásról, befogadóról, közlési, kommunikációs csatornákról. Ez az átállás új kultúrát, új szemléletet, új folyamattervezést jelent, új képességeket igényel, és az üzleti modell változását is eredményezi. Ezt folyamatot többféle terminussal is definiálhatjuk annak függvényében, hogy szociológiai, társadalmi vagy gazdasági, politikai illetve kulturális oldalról vizsgáljuk: Technokultúra, digitális kultúra, interaktív média, multimédia, digitális média, hipermédia, social media digitális-, hálózati gazdaság, hálózati társadalom, intermédia, infokommunikációs technológia, tudásalapú társadalom, digitális archívum, egyéni médium, új média, web-2.0 és web-3.0, média-2.0 és még sorolhatnánk, de széles körben elterjedt és legtöbbször használt terminológia a "New Media". De miben is van ezeknek a változásoknak a lényege? Mitől nevezhetjük akár forradalomnak is?
A távközlés, informatika és a média iparágai közötti konvergencia eredményeként az emberiség a harmadik évezredben olyan változások küszöbén áll, amely sok szempontból forradalminak tekinthető. A digitális technológia, a hálózati kommunikáció, hálózati média elterjedésével belépünk az új média korszakába, amely radikálisan megváltoztatja az információhoz, tudáshoz való viszonyunkat, az ember-ember, ember-dokumentum, ember-számítógép, ember- AI, ember-média közti kommunikáció formáját és tartalmát. Létrejön egy újfajta információs és kommunikációs tér, amelyben átformálódnak a társadalmi információtermeléssel és a fogyasztással kapcsolatos fogalmaink, mint tartalom, mű, szerzőség, befogadás, közösségi és egyéni közösségi és egyéni cselekvés, entrum és periféria, mobilitás, globális és lokális térhasználat, relevancia, emlékezet, keresés, tárolás. A folyamat lényege az, hogy a szüntelen technokulturális változások eredményeképp átformálódik egész kulturális rendszerünk, a média birtokba veszi az interaktív és mobil csatornákat. Ez leginkább az alábbi területeken ragadható meg:

• A tartalmak bármikor, bárhonnan elérhetőek, kereshetőek ami "élettartalmukat" növeli vagy épp csökkenti (Lásd Tik-Tok stb.) és többszöri felhasználásuk és értékesítésük lehetőségét teremti meg.
• A közösségi inteligencia kihasználása. A korábbi, passzív "befogadók" tartalom-előállítóként- és közreműködőként jelennek meg. Az interaktív tartalom megjelenésével megszűnik, vagy legalábbis gyengül a befogadó oldalon tapasztalható passzívitás. A "közönség" véleményt formál, vizsgál, elemez, tartalmakat hoz létre. Youtuberek, influenszerek jelennek meg szinte a semmiből.
• A fogyasztó dönti el milyen formában és mikor akar hozzájutni egy adott tartalomhoz. Itt behoznám a targetált médiafogyasztás veszélyeit is, a buborék effektust.
• Közösségépítés a tartalom megosztása, újból felhasználása, tovább gondolása. A remixelhetőség joga (Creative Commons - néhány jog fenntartva) Tartalmak bezárása helyett más weboldalakba való beilleszthetőségének, újra felhasználásának engedélyezése. (videó, API, Widget, megosztás) Ezáltal a szolgáltatás, szolgáltató ilyen módon való megismertetése, reklámozása. (Ez lehet konkrét tartalmakhoz fűzött metaadat is)
• Folyamatos szolgáltatás fejlesztés a tapasztalatok és a felhasználók véleményének felhasználásával. (Folyamatos "Béta" állapot, folyamatos fejlesztési kényszer)
• Címkék és metaadatok, mesterséges inteligencia, algoritmusok használata, ami finomabb keresési, targetációs lehetőségeket kínál, és ezeken alapuló szolgáltatások létrejöttét teszi lehetővé.

A jövő médiafogyasztói aktívan részt vesznek a tartalmak megválasztásában, terjesztésében, remixelésében, szűrésében sőt maguk is tartalmat hoznak létre. Ez lehet tudatos, mint például a hozzászólások, fórum bejegyzések, blogok, vélemények, vitaindítók stb., de létrehozhatnak pusztán a médiafogyasztási, szokásaikkal tartalmakat, statisztikák, metaadatok, egyéb adatbázisok formájában. Ezt az új szolgáltatások, technológiák és az átgondoltabb felhasználói interfészek elterjedésével egyre egyszerűbb és kényelmesebb módon tehetik meg. Bár a felhasználók által létre hozott tartalmak nem nagyon irányíthatók, befolyásolhatók, de ellenben "ingyen" vannak, és szorosabb közösségeket hoznak létre az adott platformon, lojálisabbak lesznek az adott médiummal szemben, és nem utolsó sorban könnyebben megcélozhatóak és befogadóbbak lesznek különböző hirdetési formákkal szemben. Ezért fontos az adott médiumnak, hogy ezen közösségek létrejöttét segítse, és "beszélgetésbe" keveredjen a felhasználóval, fogyasztóival. Az, hogy a felhasználót nem tudjuk irányítani az nem (csak) egy nagy veszély, hanem egy igen nagy lehetőség is. Veszély azért, mert ha nem megfelelően "válaszolunk" a felhasználói tartalmakra az visszafelé sülhet el, előny azért, mert megfelelő kommunikációval magunkhoz állíthatjuk a felhasználókat.

Nagyon fontos, hogy értékesnek tartsuk a felhasználót és értéket adjunk át neki. Fontos, hogy a felhasználónak élményt, tapasztalatot kell adni, nem pusztán egyszerű üzenetet. Fontos még, hogy reklámot, promóciót, tratlamat, információt, a felhasználóknak úgy kell eljuttatni, oda és akkor, ahol és amikor az kell nekik. Jó és hasznos, ha a reklám, propaganda, információ maga is egy szolgáltatás... ez jóval nagyobb hatást gyakorol a felhasználókra.

A streaming:
A médiafogyasztási szokásaink gyökeresen megváltoztak az elmúlt évtizedekben. A hagyományos televíziózás és rádióhallgatás mellett ma már a webes médiatartalmak, különösen a streaming szolgáltatások dominálnak. Ez a paradigmaváltás mélyreható hatással van a szórakoztatóiparra, a társadalmi interakciókra és az információszerzés módjára egyaránt.

A streaming hatása a médiapiacra:

Verseny fokozódása: A számos streaming szolgáltató között erős verseny alakult ki, ami a felhasználók számára kedvező feltételeket eredményezett, például alacsonyabb előfizetési díjakat és exkluzív tartalmakat.Tartalomgyártás változása: A streaming platformok megjelenésével a tartalomgyártás is átalakult. A hagyományos televíziós sorozatok mellett egyre több eredeti produkció készül kifejezetten az online platformokra. A rövidebb epizódok, a folyamatosan frissülő tartalmak és az interaktív elemek jellemzik ezt az új generációs tartalomgyártást.Reklámmodell változása: A streaming szolgáltatások többsége hirdetésmentes szolgáltatást kínál havi díj ellenében. Ez a modell lehetővé teszi a felhasználók számára a zavartalan fogyasztást, ugyanakkor új kihívások elé állítja a reklámipart.

Társadalmi, kulturális átalakulás
A vállalatok és kormányok attól tartanak, hogy lemaradnak, ha nem vesznek részt az új médiában. Ezt általában technikai, technológia gazdasági oldaláról közelítik meg, pedig nagyobb jelentősége van, illetve nagyobb változásokat hoz hosszú távon a társadalmi, politikai, kulturális viszonylatban. Megszületett az "információs társadalom" fogalomrendszere, lassan megteremtődött az új társadalom szociális, kulturális, jogi és technológiai alapja. A tartalom és tartalomszolgáltatás az eljövendő új információs társadalom alappillérje lesz. Fontos megjegyezni, hogy a tartalomszolgáltatás nem azonos a műsorszolgáltatással mivel maga a tartalom (műsor) egyéb szolgáltatásokkal, információkkal, visszirányú kommunikációval egészül ki. Retorikai értelemben a műsor kifejezés sem helyén való mivel a "mű-sor" szó egy szekvenciális, időben felfűzött egymás követő tartalmakra utal.

• Globalizáció: A streaming szolgáltatásoknak köszönhetően a világ minden tájáról érkező tartalmakhoz férhetünk hozzá, ami hozzájárul a kultúrák közötti párbeszédhez és a globális identitás kialakulásához.
• Szocializáció: A közösségi média platformokon keresztül a felhasználók megoszthatják véleményüket, ajánlhatnak tartalmakat egymásnak, és közösségeket építhetnek érdeklődési körük alapján.
• Információszerzés: A streaming szolgáltatások nemcsak szórakoztatásra, hanem oktatásra és információszerzésre is alkalmasak. Dokumentumfilmek, előadások és oktatóanyagok széles választéka érhető el online.

A jövő kihívásai és lehetőségei:

• Tartalomszemélyre szabás: A személyre szabott ajánlások fontossága egyre nő, de ezzel együtt felmerülnek az adatvédelemmel kapcsolatos kérdések.
• Piracy: A digitális tartalmak könnyű hozzáférhetősége miatt a kalózkodás továbbra is jelentős probléma.
• Kreatív ipar: A streaming szolgáltatóknak folyamatosan új és innovatív tartalmakkal kell szolgálniuk, hogy megtartsák a felhasználókat.

Azok a médiavállalkozások fogják alakítani az iparág jövőjét amelyek a digitális átállás és az új-média adta lehetőségekkel megragadják az alkalmat új piacok, értékesítési csatornák, módszerek, termékek, szolgáltatások megalkotására. Azok a vállalkozások , akik nem élnek, illetve felületesen foglalkoznak a digitális technológiák kínálta lehetőségekkel, előbb utóbb piackövetőkké válnak!
A streaming platformok megjelenésével a felhasználók bármikor, bárhol és bármilyen eszközön hozzáférhetnek kedvenc filmjeikhez, sorozataikhoz, zenéjükhöz és egyéb tartalmaikhoz. Az igény szerinti fogyasztás, a személyre szabott ajánlások és a hatalmas tartalomkínálat új dimenziót nyitott a szórakoztatásban. A hagyományos lineáris televíziózás kötöttségei helyett a nézők aktív szereplőkké váltak, saját tempójukban és preferenciáik szerint alakítják a fogyasztási élményüket.


A megnövelt kommunikációs lehetőségek célja: Az anyagi és szellemi jólét, társadalmi egyenlőség, demokrácia, az általában vett szabadság és különösen az információ és kommunikáció szabadsága, biztonság, a társadalmi kapcsolatom mennyisége és minősége és az emberi szellem gazdagítása. Ha a társadalmi kummunikáció helyett csak gazdasági érdekeket vennénk figyelemben, minőségi tartalmak belepumpálása nélkül az új média rendszereibe, az a különböző megfigyelő, nyomonkövetző, szűrő alkalmazások használatával igen könnyen visszaélésre, népbutító műsorok (nyereményjátékok, teleshop stb.) minimális még pont a néző igényküszöbén átlépő tartalmak gyártásához vezetne. Ez hosszú távon a társadalmi és szellemi élet elszegényedéséhez vezet. Ez már most megfigyelhető különböző kereskedelmi csatornák kínálatában. Veszélyforrás az, hogy az új eszközök segítségével ez mégjobban kontrolálható módon tehető meg. Ezért kel alternatív választási lehetőséget nyújtani interaktív de egyben minőségi és a szellemi gyarapodást segítő szolgáltatásokkal.

Összefoglalva:

Média fogyasztás átalakulása
"A hatalmas információnyomás teremtette extrém terepen forradalmian megváltozó fogyasztók már tudatosan keresnek az őket célbavevő ajánlatok között, a központi kommunikációt személyes forrásból származó beszámolókkal vetik össze, nem félnek hangjukat hallatni, ha elégedetlenek egy termékkel vagy szolgáltatással – és ezt a hangot egyre többen meg is hallják. A legújabbkori online eszközök segítségével a fogyasztók visszavonhatatlanul magukhoz ragadták a kezdeményezést. A fogyasztók vásárlási döntéseit egyre kevésbé befolyásolják az egyirányú (TV, print, rádió, outdoor) hirdetési csatornák – és egyre inkább befolyásossá válik az interaktív kommunikáció a Social media." (IMA konferencia sajtó anyaga)


Az elmúlt évtizedben az digitális információs technológia nagy iramú fejlődése erőteljes társadalmi folyamatokat indukált. A mobiltelefonok adta szabadság, folyamatos elérhetőség, a világhálón keresztül szinte bármilyen információhoz való hozzáférésének lehetősége és az új kommunikációs csatornák elterjedése mint például a Social Media, Messenger, Chat, Fórum, e-mail, alapjában változtatták meg kommunikációs szokásinkat. Földrajzi és időbeni távolságokat áthidalva, beszélgetünk ismerőseinkkel, és idegen emberekkel.

A "klasszikus" un. Push Media modellje helyett, ami azt mondja, hogy -dőlj hátra és nézd azt amit éppen nézhetsz- a Pull Media módszerei egyre nagyobb szerepet kapnak, ami -dőlj előre és keresd meg azt amit nézni szeretnél, akkor amikor akarod- mondattal jellemezhető legképletesebben. Természetesen ez az internetes tartalmak sajátja, de a fogyasztók már az audiovizuális tartalmakhoz is szeretnének így hozzáférni amellett, hogy már ebben a digitális térben is jelen van a algoritmusok vagy éppen az AI által létrehozott targetált push hatás.

A "nézőkre" mint virtuális közösségre kell gondolnunk, akik a digitális hálózati technológia segítségével valódi közösséget alkotnak. Ezért a velük való kommunikációnak a finomhangolása nagyon fontos! Az új kommunikációs (hálózati) térben az egyének hasonló módon viselkednek mint a "valós" világban hasonló igényekkel. Pl.: nem elég egy információt "feltenni az internetre" - nem lehet odadobni az ételt egy tálkában a vendéglőben a vendég elé- Köszönni kell, kérdezni, tálalni, mosolyogni. Így kell tenni az online térben. Úgy, ahogy nem mindegy melyik oldalra tesszük a kést terítésnél nem mindegy hogy egy információ vagy menüpont hol helyezkedik el az "online" térben. De a virtuális közösségek különböznek is a "igazi" közösségektől abban, hogy a tagjaik mi alapján ítélik meg egy kapcsolat intimitását. A "netezők" hajlamosak arra, hogy inkább közös érdeklődés alapján tekintsenek egy kapcsolatot közelinek, mintsem azonos szociális vonások alapján, mint például nem vagy a gazdasági-társadalmi státusz. Tehát érdeklődésüket tekintve kapcsolataik meglehetősen homogének, de viszont heterogének kor, társadalmi osztály, nem, etnikum, vagy más társadalmi jellemzők szerint. Ezért egy tartalom szolgáltató megfelelő körültekintéssel targetálással könnyen megtudja szólítani ezeket a csoportokat, ha olyan tartalmakat injektál a közösségbe, ami érdekeli, vagy érdekelheti a felhasználókat. A legtöbb ember szívesen kooperál mindaddig amíg a többség és maga a médium is ezt teszi.




Nagy Szilárd Mihály